Számtalan híres intézményünk és patinás épületünk közül a Debrecen jelképeinek is számító, Péchy Mihály által tervezett két építészeti remekről szeretnék a teljesség igénye nélkül néhány gondolatot megosztani olvasóinkkal. A város szívében van országunk egyik legszebb korai klasszicista építménye Debreceni Református Kollégium, mely fokozatosan az „ország iskolája” rangjára emelkedett. Az iskola vonzásköre századokon át több száz kilométerre terjedt. A kollégiumban meghonosodott nyugati áramlatok, a partikulák révén a Felvidéktől Erdélyig intézmények sokaságára hatottak. Egyházának, iskolájának, nyomdájának biztos hátteret adott a debreceni polgárság. Míg a magyar nyelvű könyvek aránya a XVI-XVII. században 30 % körül volt, addig a debreceni termékek között meghaladta a 70 %-ot. A Huszár Gál által 1561-ben alapított nyomda nagy tömegben állított elő tankönyveket és énekeskönyveket. Debrecenben a XX. századig nem léphetett katedrára „domidoctus” vagyis olyan professzor, aki csak hazai földön 
tanult. Híres tudós tanáregyéniségei között volt a török elől Nagyváradról 1660-ban a diáksággal együtt ide menekülő Martonfalvi Tóth György. Másik neves tanára a bibliafordító Komáromi Csipkés György. A kollégium típusú iskolákban három tagozaton, alsó, középső és felső szinten oktattak. Szigorú tanulmányi versenyben alakult ki a diákok rangsora, amely szabályozta a legjobbak megélhetését is. Biblikus, humanista, görög-latin és nemzeti műveltséget ötvözött a tanrend. Nem véletlen, hogy itt nevelkedett a magyar irodalom számos jeles képviselője: Szenci Molnár Albert, Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Szentjóbi Szabó László, Kölcsey Ferenc, Arany János, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc.
A természettudományok terén is értékekkel büszkélkedhet Méliusz Juhász Péter Herbáriuma, Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály fűvészkönyve (1807). Szilágyi Tönkő Márton adta ki debreceni diákoknak az első filozófia könyvet. Maróthi György debreceni kiadványa a XVIII. szd. legsikeresebb matematika könyve, Piskárkosi Szilágyi Sámuel professzor építtette az első hazai fizikai előadótermet, a newton-i kísérletek bemutatására. Magyar földön Hatvani István professzor tanított először kémiát. A kollégiumnak 15 éves képzési rendje volt. Aki ezt végigtanulta, egyházi vagy világi pályaválasztásától függetlenül azonos műveltséggel rendelkezett. Az európai kultúra közvetítése tette a nemzeti műveltség fontos műhelyévé. Az iskola nemzeti jelentősége a kollégiumi nevelés hazafias szellemével is összefügg. A XX. század neves politikai személyiségeit is diákjai között tudhatta, így Horthy Miklós kormányzót, és gróf Tisza István miniszterelnököt, mégis kiérdemelte a „szegények iskolája” elnevezést, mert az ország népe számára a társadalmi felemelkedés járható útját jelentette generációk során át. Falai történetük 
során fogadtak erdélyi fejedelmeket, Habsburgokat, 1949-ben az Imateremben ülésező országgyűlés taszította le trónjáról a méltatlanná vált uralkodóházat. 1944-ben itt született törvény a földosztásról. Az Egyházkerületi Gyűjtemények a Kollégium Nagykönyvtára a Kollégiumi Levéltár a Kollégiumi és Egyházművészeti Múzeum páratlan kincsei a nagyközönség számára megtekinthetőek.
(A Nagytemplom és mögötte a Református Kollégium négyszöge felülnézetből)
A Debreceni Nagytemplom mai formájában (a régmúlt századokban többször tűzvész martalékává vált) a hazai klasszicizmus remeke 3000 ülőhellyel rendelkezik. A Nagytemplom is Péchy Mihály műve, Zádor Anna méltóan így emlékezik: „Minden műve valami sajátos egyéni szellemet áraszt, súlyos tömör tömböket kedvel, erőteljes plasztikájú tagoló elemekkel, gazdag, kiérlelt díszítő formákat …. Ebből a kifejezetten monumentális hatású művészetből valami sajátosan magyar jelleg árad és ez avatja a magyar klasszicizmus egyik legfontosabb eseményéve az ő szereplését.”. Mindenkor nagy események színhelye volt, a magyar nép sorsfordulóit, szárnyalását és 
hanyatlását egyaránt tükrözi. A korábbi századok eseményeit nem említve 1849. április 14-én a Nagytemplomot körülvevő és zsúfolásig telt tömegben ismertette Kossuth Lajos a magyar nemzet Függetlenségi Nyilatkozatát. Ennek emlékét őrzi Kossuth széke, mely a templomban megtekinthető az úrasztala közelében. 1991-ben ökumenikus istentisztelet keretében II. János Pál pápát is fogadták a templom falai. A protestáns gályarabok emlékművének megkoszorúzásával a keresztény megbékélés útján történelmi lépést tett. Móricz Zsigmond szerint: „Debrecenből épülhet a jövő. Az itt élő ember mintái példái lehetnek a magyar embernek, a kitartásnak. Én a debreceni ember lelkiségéből tudnám levezetni azokat a nemzeti ideálokat, amelyek a jövő megépítéséhez szükségesek. Ha a debreceni lokálpatriotizmust ki lehetne terjeszteni az egész magyar területre, ha a magyarságban olyan önérzetet, önbizalmat és felelősségvállalást lehetne teremteni, amelyet a debreceni cívis hordoz magában, a maga városának dicsőségéért akkor nem félteném a magyart.” –írta a két világháború között Móricz. Debrecent „szívgyógyító jó öreg városnak” becézte, ahol minden baját elfelejti, ahol „az egészség is ragályos”.
