Tanmese – Buddha és az inzultáló fiatalember
Egy nap Buddha egy kis falun sétált keresztül. Hirtelen egy nagyon mérges és igen
udvariatlan fiatalember szólította meg.
- Nincs jogod másokat tanítani – kiabálta.
- Pontosan olyan buta vagy, mint bárki más! Te is hamis vagy!
Buddha egyáltalán nem lett dühös, békésen figyelte az embert, majd megszólalt.
- Mondd kérlek, ha megajándékozol valakit és az illető nem fogadja el az ajándékod,
akkor kié végül az ajándék?
Az idegen nagyon meglepődött ettől a furcsa kérdéstől.
- Természetesen hozzám tartozik, elvégre én vásároltam az ajándékot – válaszolta.
Buddha elmosolyodott.
- Bizony így van, jól mondod. És pontosan így van ez a dühöddel is. Ha mérges vagy
rám és én nem veszem át a dühödet és nem reagálok rá, akkor a dühöd visszaszáll rád.
Így csak te leszel boldogtalan, én nem. Csak magadat bántod ezzel. Ha abba akarod
hagyni azt, hogy magadat bántod, meg kell szabadulj a haragodtól és szeretetteljessé
kell válnod. Amikor másokat utálsz, te magad válsz boldogtalanná. Amikor viszont szeretsz
másokat, mindenki boldog.
Az ember figyelmesen hallgatta Buddha bölcs szavait.
- Igazad van Megvilágosodott – mondta.
- Kérlek taníts meg a szeretet útjára! Szeretnék a követőd lenni – kérte Buddhát.
- Természetesen. Bárkit szívesen megtanítok, aki valóban akar tanulni.
Gyere velem! – válaszolt kedvesen Buddha.
Fenti tanmese remek példa arra, hogy hogyan ne “ugorjunk” bele más játszmáiba, miközben
mi magunk együtt érzők és szeretetteljesek