Tönkölybúzáról, de ez nem mese!
A tönkölybúzalisztről általában
A tönkölybúza, melyet „ősbúzának” tartanak, gyógyító hatásával már a biblia is foglalkozik. A legrégebbi tönkölybúza maradványokat a Nílus-völgyéből ásták ki, amelyek a Kr. e. negyedik évezredből származnak. A többi búzafajtához képest lényegesen nagyobb a fehérje-, és sikértartalma. Az emberi szervezet számára nagyon kedvező és jól hasznosuló aminosavakat tartalmaz. Jó hatással van a fejfájásokra, idegrendszeri tünetekre, izomgörcsökre. Erősíti az immunrendszert. Könnyen emészthető, nem terheli a szervezetet fölösleges salakanyagokkal. Alacsony kalóriatartalmával jól alkalmazható fogyókúrás étrendekbe, kis mennyiségben is csillapítja az éhségérzetet. A B12-vitamin kivételével az összes B-vitamin megtalálható benne, emellett jelentős E-vitamin-, kalcium-, magnézium-, és szelénforrás.
Felhasználási tanácsok:
A tönkölybúzalisztből magas sikértartalmából adódóan jó minőségű kenyerek is készíthetőek. Lisztjét gyakran használják lisztjavítóként. Kenyérsütésnél figyelni kell a víz adagolására, mert a tönkölybúzaliszt másképp veszi fel a vizet, mint a finomliszt. Teljes kiőrlésű változata alkalmas tojás nélküli ételek (pl. száraztészták) készítésére.
Kiszerelés: 30kg-os és 40kg-os zsákos változatban
|
A tönköly (Triticale spelum) a magyar nyelv értelmező szótára is csak annyit tud, hogy hosszú kalászú, ma már csak elvétve termesztett gabonaféle, és hogy elnevezése német eredetű. Azt már nem mondja, hogy az egyik legsokoldalúbb gabona, s a belőle sütött kenyérre nézve már nem is hallatszik büntetésnek, hogy valaki kenyéren és vizen él...
A tönkölybúzát már a régi rómaiak is fogyasztották a Kárpát-medencében. Számos feltárt sírban találták meg a magjait. Nem csoda, ha a letelepedő magyarság is szívébe zárta ezt a gabonafélét. A hosszú egymás mellett élés aztán érdekes dolgot eredményezett. A belőle készült termékek fogyasztása ma már genetikailag is a legmegfelelőbb az itt élők számára...
Azt mondhatjuk, a századok során összeszokott a nép és a növény.
Aztán egy időre a feledés homályába veszett. Sokan csak hírből ismerik, de soha nem látták és nem ízlelték meg a tönkölybúzából készült termékeket. Erre nem is lenne módjuk, ha tényleg eltűnt volna a Földről kipusztult fajok egyikeként. De két gabonanemesítő, dr. Kajdi Ferenc és dr. Kalmár Gergely a csodával határos módon visszanemesítették, s ÖKO 10 Tönkölybúza névvel látták el. Így lekerült a neve arról a végzetes listáról, amelyen az eltűnt fajok szerepelnek. De mit is tud ez a gabonaféle, amelyet napjainkban ismét termesztenek?
Például rendkívül magas, mintegy 20 százalékos a fehérjetartalma, ráadásul ennek a fehérjének az aminosav-összetétele nagyon hasonlít az emberi fehérjékéhez. Ennek következtében szinte egyedül képes bevinni az ember szervezetébe a szükséges mennyiségű fehérjét. Köztudott, hogy milyen veszélyekkel jár a túlzott fehérjebevitel jelenlegi táplálkozásunkban. Az elemzések szerint 20 dekagramm kenyér elfogyasztása fedezi egy felnőtt ember esszenciálisaminó-savszükségletét. Ezzel és 45-55 százalékos sikértartalmával függ össze az is, hogy a tönkölybúza lisztjéből úgy is készíthető tészta, ha nem adunk hozzá tojást, tehát azok is fogyaszthatják, akik a tojásban lévő albuminra érzékenyek. A mérések szerint kalcium-, magnézium-, foszfor- (ez összefügg a nagy fehérjetartalommal) és szeléntartalma többszöröse a közönséges búzából készített kenyérének. A vitaminok közül a teljes B-csoportot és E-vitamint tartalmazza. Különösen nagy a szeléntartalma, amelynek a hiánya szerepet játszik a rákbetegségek kialakulásában.
Tönkölybúzából is lehet teljes kiőrlésű és fehér kenyeret is sütni. Előbbi olyan szép barna színű, mint azok a műbarna kenyerek, amelyeket malátával vagy más színezékkel tesznek divatos színűvé, ezzel drágábbá. Csakhogy itt a barna színt az el nem választott héj, a korpa adja, annak minden rost- és nyomelemtartalmával együtt. A belőle készült fehér kenyér pedig ahhoz hasonló, amelyet hagyományos búzából készítenek. Bélzete olyan rugalmas, mint ahogyan az a szabványban meg van írva. Ez a kenyér ugyanúgy napokig eláll, mint nagyanyáink kemencében sütött kenyere, barna változata még tovább, akár egy hétig is puha, élvezhető marad. A kenyérkészítés technológiája ugyanaz, mint a hagyományos búzalisztkenyéré.
|
|
|
|
Tönkölybúza
|
|
Szárazságtűrő, jól alkalmazkodó, gyengébb talajokon is termő fajta. A gyomokat elnyomja, gyomirtó vegyszerek alkalmazása nélkül is termeszthető. Erős, szorosan záródó pelyvalevelei megvédik a magot a káros környezeti hatásoktól; vegyszerektől, légköri mérgektől.
160 évvel ezelőtt a leggyakrabban termesztett gabona volt Európában. Törékeny kalásza és kisebb hozama miatt azonban a mai búza leváltotta. A műtrágyát nem viselte el, kalászai hosszúra nyúltak, minősége romlott. Ráadásul erős pelyvája is speciális és költséges feldolgozást igényelt. Hazánkban a XIX. század végéig termesztették, majd termőterületét lassanként nagyobb terméshozamú, könnyebben betakarítható búzáknak adta át. Ma az újra felfedezett természetes és minőségi élelmiszerek között a tönkölybúza új reneszánszát éli szerte Európában.
A tönkölybúza 100 grammjának energiatartalma 376 kcal/1579 kJ. Tartalmaz 19-20 százalék értékes fehérjét, melyben minden esszenciális aminosav képviselteti magát, igaz némelyik csak nyomokban. Aminosav-összetétele eltér a hagyományos búzáétól, - a legtöbb aminosavból mintegy másfélszer annyi aminosav található benne -, és összetétele hasonlít az emberi fehérjékben található aminosav-arányhoz.
Nagy triptofán-tartalmával magyarázzák például, hogy kedvez a szervezet szerotonin-termelésének, és emiatt lehet igaza Hildegard nővérnek, aki a jó kedélyt teremtő és ellenálló-képességet növelő gabonaként ír róla. Felvehető fehérjetartalma a ma termesztett búzafajtáknak csaknem duplája, és azokénál könnyebben emészthető. Napi 15-20 dkg tönkölybúza elfogyasztásával lényegében fedezhető az emberi szervezet aminosav-igénye. Tartalmaz még 52-55 százalék szénhidrátot, 2,7 százalék zsírt és 8,8 százalék értékes rostot.
Vitamin- és ásványianyag-tartalmára jellemző, hogy a B12- kivételével megtalálható benne szinte a teljes B-vitamin-csoport, niacin- és E-vitamin-tartalma is kiemelkedő.
Kalcium-, magnézium-, foszfor- és szeléntartalma számottevő, a gabonamagokra jellemző érték nyolcszorosa is lehet, réz-, vas-, mangán- és cinktartalma meghaladja a búzáét. Jelentős szilícium és szeléntartalommal rendelkezik.
Tapasztalatból számos kedvező élettani hatása ismert, épp ezért meglepő, hogy máig nem készült róla átfogó tudományos vizsgálat, ami a kétkedőket meggyőzhetné.
A búza nemesített, génmanipulált változatai egyre többeknél okoznak allergiát. A tönköly ebben az esetben tökéletesen alkalmas a búza helyettesítésére. A lisztérzékenységben (cöliákia) szenvedők azonban nem fogyaszthatják, mert jelentős mennyiségben tartalmaz glutént. A búzával ellentétben a tönkölyallergia előfordulása igen csekély, csak azoknál észlelték, akik erős allergén eredetű bőrgyulladásuk miatt búza helyett hónapokig csak tönkölyt fogyasztottak.
Magas kovasavtartalma miatt jótékonyan hat a gondolkodásra és koncentrációs képességekre. A bőrgyógyászok bőrápoló hatása miatt és idült bőrgyulladások (neurodermitisz) gyógyítására javasolják a tönkölybúzás étkezésre való átállást.
A hagyományos gabonaféléknél kisebb szénhidrát- és rosttartalmának köszönhetően, valamint kedvező glikémiás indexe miatt cukorbetegek étrendjébe jól beilleszthető. A hagyományos kínai orvoslásban a tönkölyt kiváló lép-, hasnyálmirigy- és májerősítőként ismerik. A meleg tönkölylevest különösen azoknak ajánlották, akiknek tagjai mindig fáztak. Érdekes módon hatékonyabbnak bizonyult a többi meleg levesnél. Miután tápláló és jól emészthető, kifejezetten ajánlott a lábadozók étrendjébe. Tény, hogy kétszer annyi felvehető fehérje van benne, mint a búzalisztben. Az állatok és a gyermekek, ha választhatnak, ösztönösen inkább a tönkölyből készült táplálékot fogyasztják. Szeléntartalmánál fogva a daganatos megbetegedések megelőzésében és gyógyításában lehet szerepe.
Különösen ma, amikor a nagy hozamú, ám kevés sikerét tartalmazó hibrid búzafajtákból készült ízetlen, morzsálódó, felfújt pékáruhoz szoktunk, és csak hírből ismerjük a nagy, jól vágható, sokáig frissen maradó házikenyerek ízét, érdemes megpróbálkozni otthon is a tönkölylisztből készült kenyerekkel, ma már sok recept olvasható az interneten is. Minden lisztes étel elkészíthető tönkölylisztből is, de figyelni kell, mert a tönkölyös, nem élesztős, hanem gyúrt tészták lágyabbak, szakadékonyabbak lehetnek.
A tönkölylisztből tisztított vízzel és tengeri sóval készítik a sok tönkölyfehérjét és kevés szénhidrát tartalmazó tönköly javát vagy szejtánt, ami kiváló húspótló.
A búzasör mintájára a tönkölyből sört is készítenek. A Kneipp-kúra feltalálója a tönkölyt pörkölve pótkávénak használta.
Ha sok a lisztben a gliadin, akkor a tészta lágy lesz, ha pedig nagyobb a glutein mennyisége, akkor keményebb. A hagyományos búzasikér átlagos összetétele 75% gliadin és 25% glutein. A tönköly ettől némiképp eltér, és gluteinje is kicsit más szerkezetű, ezért szakad jobban a tönkölypalacsinta vagy a tönkölyrétes. Csekély 0,001 % aszkorbinsav vagy fehér búzaliszt hozzáadásával lehet javítani sütési tulajdonságain. A gyakorlott pékek tiszta tönkölyliszttel is jól tudnak dolgozni, mások a kevert liszteket kedvelik.
A természetes gyógymódok között a búzafű-kúra válik egyre népszerűbbé, mely szerint a csíráztatott magvakból felnövekvő körülbelül tíz napos búzafűből kipréselt, nagy fehérjetartalmú friss levet naponta kell fogyasztani. Több beszámoló szól kiváló rákellenes hatásáról.
|
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
What Cephalexin Prescribed For <a href=http://iverstromectol.com/>ivermectin tablets for humans</a> Propecia Arzt
are viagra and cialis the same
(triddedgE, 2022.04.17 16:15)Cjewmm [url=https://bestadalafil.com/]Cialis[/url] Uxwqbm The nerves and muscles in the pelvis may cause pain in the area either as a response to the prostate infection or inflammation or as an isolated problem itself. <a href="https://bestadalafil.com/">generic 5mg cialis best price</a> Vente Propecia 1mg https://bestadalafil.com/ - Cialis Ozjqif It is most commonly diagnosed in young men and the disease course is variable.
További adatok
(Anonymus, 2016.03.15 20:03)
Nem is olyan kevés az adat, habár ezeket is fenntartásokkal kell kezelni, hiszen nem szakmailag nem lektorált helyen jelentek meg:
https://en.wikipedia.org/wiki/Spelt
Re: További adatok
(Dr. HEM, 2017.06.21 23:07)
Kedves Anonymus!
Nem tudom hogy az eltelt időben jutott-e előbbre a kálium elméletben, és a kísérleteiben, de kíváncsi lennék rá, hogy hol tart.
Üdvözlettel:Dr.Edit
Az előző hozzászólásomhoz még annyit, hogy . . .
(Anonymus, 2016.03.15 19:50)
Az előző hozzászólásomhoz még annyit, hogy most találtam egy oldalt, ami a tönkölyből készült búzafűlé összetételét taglalja az alábbi oldalon:
http://www.naturgold.hu/buzafu/core.php?view=A_buzafu_titka.htm
A cikk szerint 100ml lében 4g kálium van. Nekem ez egy kicsit sok, ráadásul a 100 ml-ben írt fehérje és szénhidrát mennyisége is 60g fölött van, ami már szilárd vagy legalábbis sűrűn folyó anyagot jelezne, tehát úgy látom, hogy az adatok megbízhatósága erősen megkérdőjelezhető. Minden esetre azaz kiindulásnak jobb, mint a semmi. De persze ez is csak gyors keresés eredménye, s közel sem tudományos igényű oldalakon, szakfolyóiratokban találtam. Azokban minden bizonnyal lényegesen relevánsabb adatokat találok majd az összetételt illetően.
nem.adom.meg.mert.mindenki.latja@gmail.com
(Anonymus, 2016.03.15 19:28)
Tisztelt Dr. Hem !
A nevem egyenlőre nem árulnám el, csak annyit, hogy Magyarországon élő vegyész vagyok.
Engedje meg, hogy én válaszoljak az első hozzászóló helyett.
Már régen halottam a "nagy kálium-mérgezés" konteoról, amit egyébként olyan nagy nevek is fémjeleztek, mint Dr. Papp Lajos nyugalmazott szívsebész professzor. Megvallom, mint a tudományos gondolkodás híve a tényekhez szeretek ragaszkodni, így nem nagyon tudtam hova tenni azt a tényt, hogy Papp Professzor Úr e mellé az összeesküvés elmélet mellé állt, ami számomra a "táplálkozás chemtrail-jének" számított, azaz sosem vettem komolyan.
Épp ma olvastam azonban egy magyar mérnök és feltaláló, Tejfalussy András weblapján ( http://www.tejfalussy.com ) arról, hogy az ő mérései mennyire más adatokat adtak a káliumra, mint a hivatalos adatok. Most tekintsünk el attól, hogy milyen indíttatást lát a dolgok mögött (enyhén szólva is izraelita-fóbia szagúak a meglátásai), azonban mivel ő akkurátus mérnökként, illetve a magyar országgyűlés illetve az MTA korábbi szakértőjeként minden bizonnyal pontosan határozta meg az egyes anyagok (termőföld, növények, víz, só, tönkölybúza) K-tartalmát, nincs okom alapvetően kételkedni ezek megfelelőségében.
Ellenben a tudomány szereti reprodukálhatónak tudni a korábbi eredményeket, így tervezem, hogy megismétlem a káliumos méréseket a tönkölybúzára illetve különféle tönköly-lisztekre, sőt ha némi kutatási pénzt tudok rá szerezni, akkor megpróbálok atomabszorpciós spektroszkópiás mérési metodikával egy ppm pontosságú anyagcsere-mérleget is felállítani a K-ra nézve. (Azaz szeretném mérni a napi táplálékkal bevitt, majd a vizelettel és széklettel ürülő K mennyiségét.) Ezzel ellenőrizném a káliumra vonatkozó fiziológiai tankönyvi állításokat, s egyúttal meg szeretném tudni, hogy a "K-mérgezéses népmérgezés/népirtás" konteónak van-e akárcsak nüansznyi tudományos alapja, (Véleményem szerint nincs, de egy tudományos vizsgálatnál, így a vegyészetben is csak a mérés számít, s nem a vélekedés.)
A nevem azért nem árulom el, mert ha csak ezred része is igaz Tejfalussy Úr összeesküvés-elméletének, akkor nem könnyítem meg senki dolgát abban, hogy szabotálja a méréseim elvégzését, vagy a munkám függetlenségét, pártatlanságát, objektivitását bármi közbeavatkozással meggátolja. Elnézést kérek, ha ez így nagyon X-aktás, de ha -- ismét tudományos igényességgel közelítem a dolgot -- a Tejfalussy-féle konteónak is van matematikai értelemben valamennyi valószínűsége, így nem fogom elősegíteni ezen "népmérgezési-elmélet" ellenőrzésének megakadályozását.
Ha viszont meglesznek az eredmények, függetlenül azok ténymegállapításaitól, akkor azt valamilyen formában publikálni fogom, ha máshol nem, hát a neten, és ide is belinkelem majd a publikálás elérhetőségét, már ha Ön azt előzetesen jóváhagyja.
Mivel egyik oldalhoz sem fűz érdek, így számomra teljesen érdektelen melyik oldalt fogja erősíteni a vizsgálat eredménye.
Én magam -- mint a természettudományok objektív szemlélődésének elkötelezett híve -- semmit nem hiszek el, illetve mindent szkeptikusan közelítek meg, amíg az adott állítást több, egymástól független forrás is meg nem erősíti, azaz az állítás redundanciája kellően nagy. A tervezett vizsgálatot is ennek szemléletében, több mintán fogom elvégezni, és lehetőleg több héten keresztül, vagy kéthetenkénti ismétlésben egy hosszabb időszakon keresztül azért, hogy láthatóvá váljon a tönkölyös táplálkozás hatása. (De a konkrét kutatási tervet csak aztán állítom össze, hogy előzetesen utánaolvasok a az orvosi, táplálkozási és élelmiszer-analitikai szakirodalomban annak, hogy az efféle vizsgálatokat milyen standardizálások mellett szokás elvégezni, már csak az adatok összevethetősége érdekében is.)
Tisztelettel: Anonymus (egyenlőre)
tornaigab@gmail.hu
(Tornai Gábor, 2013.09.07 05:54)
Kedves Szerkesztő! A fentiekben annyi butaság lett összehordva hogy az már szinte fáj. Nem részletezem, mivel a helyett értelmesebb volna másik cikket írnom. De megjegyzek pár nagyon lényeges dolgot. Előszöris, a tönköly, kiveszett és azt "visszanemesítenei" legfeljebb a Teremtő lenne képes, ember, ugyan nem! Külsőre persze lehet olyan, de a beltartalma, soha. A másik megjegyeznivalóm pedig pont ebből fakad. A mai, tönkölynek titulált gabona, az eredetihez képest több mint ötszörannyi káliumot tartalmaz. E miatt, az egészségre nézve nem kedvező. Sőt ha valaki sokat eszik belőle, kifejezetten káros lehet. (Ehhez tudni kell, hogy az ember napi káliumszükséglete nem annyi mint azt ma általánosan terjesztik, ajánlják, nem 3,5-4,5 g, hanem mindössze 0,4-0,6 g! Azt is jó tudni, hogy egy felnőtt veséjének a káliumetávolítási sebessége 2,2-3,6 g/nap. Embere válogatja kinél jellemző az alacsonyabb s kinél a magasabb érték. S bizony a 2-3 g kálium gyorsan összejön, tekintve hogy az élelmiszerek bővelkednek káliumban. A vesénk, az eltávolítási sebességén felüli mennyiségü káliumot nem tudja kiüríteni, a szervezetben marad és mérgezi a testet. - Megjegyzem hogy a katedrális orvoslás, a hamis állítást képviseli és nem az itt leirtakat!)
Re: tornaigab@gmail.hu
(HEM, 2013.09.07 20:44)
Kedves Gábor!
Köszönöm, hogy megkeresett. Nyitott vagyok egy másik cikk elhelyezésére, lévén szakmám orvos és nem növénytermesztő. Ezt a cikket is egy agráregyetemen tanító tanár javasolta, mikor kértem tőle segítséget ehhez a búzafajtához.
Egyébként 20 éve eszem, esszük a családomban. Csak ezt a fajta lisztet használom. Mindig biotermelőtől, pácienseimtől jutok hozzá. A hősidőkben még magam őröltem kézzel, kis házimalommal, a kenyerünkhöz. Én nem tapasztaltam egészségrontó hatást, csak segítőt.
A vesével kapcsolatban viszont az van, hogy nem a vese választja ki az anyagokat, hanem egy szürlet megy ki a glomerulusok falán, és a kacsokban visszaveszi azokat az ionokat ami kell a testnek, hogy elérje az optimális koncentrációt. Tehát ezért felesleges a sóevésről eltíltani valakit, mert az veszti a sót, azért pótol folyton. Meg kell szüntetni az alapbajt és onnantól nem fog pluszban sózni.
Visszatérve a tönkölyre, szívesen várom azt a cikket Öntől, ami valós tényeket mond el.
Igazán érdekelne, hogy hogyan talált rá az oldalamra? Sokat segítene a válaszával.
Egy gyönyörű vasárnapot kívánok Önnek és szeretteinek:)!
dangers of cialis
(choowiz, 2022.08.30 23:13)