Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


PÁRKAPCSOLAT X. Keresem az igazit

2017.12.05

PÁRKAPCSOLAT X.: KERESEM AZ IGAZIT

Az élet folyton adja a hihetetlen témákat.

Beszélgetek egy olyan tagommal, akinek a családját kezeltem. Persze párkapcsolati gondja van. Anno még a 3 gyerekével és feleségével jött hozzám, hogy homeopátiásan segítsek. Kb. 10 évig kezeltem a családot egyben.  Jó kapcsolat volt köztünk. Amikor elváltak, mindkettő hozzám fordult, és megéreztem, hogy felőrlődök a közöttük lévő vitában. Ott éreztem meg, hogy családot csak egyben lehet kezelni, és mi az, hogy családterápia. Meg azt is, ha nem jönnek el együtt hozzám, akkor nem tudok segíteni. Láttam a gyerekek széthullását. Megjelent a legnagyobbnál a pánik betegség, pont tinédzser volt a válás idején. A feleségnek hamar jött a következő, azóta is együtt él az új párral.

A férfinál pedig jönnek, mennek a nők és épp most vallotta be magának, hogy azért fizet a nőknek, hogy legyen kit ágyba vinnie. Rossz, nyögvenyelős kapcsolatokban, ő akar segíteni, hogy felálljon a nő, anyagilag segíti, de az egyre lejjebb csúszik és neki már elege volt belőle is…

Kiderül, hogy egyik sem szereti a másikat. A nő rájött, hogy a férfit a szex révén tudja rávenni arra, hogy kifizessen neki dolgokat, adósságokat, fogcsináltatást stb. Ha van pénze a nőnek, mert örökölt, akkor eltűnik egy évre. Aztán megjelenik, mert minden elfogyott. És persze ott a fizikai vágy és „a kezdjük előröl…”

Hosszú, tartós párkapcsolatot akarunk, de azt nem adják könnyen. Mert a „könnyű vadászatból” nem az lesz. Nincs meg előtte a belefektetett munka.

A népmesékben pedig ott van, hogy a királyfinak át kell kelni az Óperenciás tengeren, és kiállni 3 próbát, hogy elnyerje a királylány kezét… Nagyon kell akarnia azt a nőt! Az életét is kockára kell tennie ahhoz, hogy eljusson az esküvő után vele a hálószobába!

De ma ez annyiból áll, hogy „De megdugnálak itt a pulton!” „Á, szégyenlős vagyok, menjünk át inkább a raktárba…” Nincs 3 próba, nincs várás, persze nem hagyja ki a könnyű numerát, de aztán lép tovább. Vagy ha együtt is maradnak, csak fizikai mutatvány az egész. A férfinak kényelmes, mert nem kell mindennap új nőt felhajtani, a kielégülés biztosított. Nem kell felvállalni a kapcsolatot, nem kell elvenni a nőt. De ha épp nem áll meg, akkor ott van rajta kívül legalább 5-10 másik, akit egy telefon hívás után ágyba tud vinni.  

A férfi ugyan szereti a könnyű vadászatot, de nem boldog tőle. A nő sem. Átestünk a ló túlsó oldalára.
A férfi a küzdés folyamán, a feladat folyamán, ahogy becserkészi, ahogy ráveszi, a várás, az éhség arra a nőre, ott jelenhet meg a szerelem. A könnyű vadászat nem adja. Sőt ha kinéz egy nőt és az hamar megadja magát, akkor lép tovább. Nagyvadat akar!!! Ami után büszke lehet magára. Ami után peckesen, királyként vonul a nő mellett: Itt a trófeám, nézzétek! Csak nekem állt meg! A nő pedig mosolyog, mert megküzdöttek érte! Értékes volt ennek a férfinak annyira, hogy kiállja a 3 próbát! Ő egy érték…

Ma ez teljesen le van amortizálva. De hogy, hiszen egyik anya sem tanította a lányának, hogy könnyen adja magát! És látom az elvált nők kínját, hogyha sokáig húzza a dolgot, akkor a pasi megy a következőhöz…  Mert annyi van, aki az éhséget gyorsan enyhíti, és nem is kell fizetni érte, mint régen.

Vajon hol romlott el??? Ki mond mást a lányainknak, fiainknak?

Eszembe jut a Pretty woman című film. Ott adták el nekünk először, hogy egy utcalány lehet tisztes feleség. A filmekben folyamatosan hamis világot adnak el. A lány egy bulin gátlástalanra issza magát, lefekszik egy fiúval, és utána az a fiú próbálja megszerezni hosszú távra a nőt. Amikor a 3. ilyen filmet láttam egymás után, rájöttem, hogy beengedtünk az életünkbe, a gyerekeinkébe egy olyan „nevelőt”, ami nem a valós értékeket tanítja. A TV szava az enyémmel szemben. De én nem érek rá, dolgozom egész nap, a gyerek meg nézi a netet, TV-t, valóság sókat!!!  Nekem van napi 10 percem rá, az is számonkérés, vagy iskolai probléma, de a TV napi 4-5 órát kap rendszeresen az életéből. És már nem a közöst nézzük, mindenkinek van saját TV-je a szobájában, vagy saját laptopja…

És azon nem a nehezebbik utat választja. De ez az út nem oda vezet, ahova szeretné. Ennek a végén nincs szerelem. Csak kihasználtság érzése…

Talán újra elő kellene venni a magyar népmeséket, és olvasgatni, hogy erőt tudjunk gyűjteni, és felvértezni magunkat, a boldogságért való megdolgozáshoz.

Folyamatosan küzdeni, éhesnek lenni, nem feladni, égni, éhezni… Ennek a végén van ott a szerelem. Ez a férfi nem éri be a könnyű vadászattal, és tuja, hogy az igazán értékes nagyvad elmegy, ha folyton zajt csinál. Csendben, türelmesen kell rá várni, míg az övé nem lesz.

Párkapcsolati tréningre meghívlak Illyés Gyulához...
 

idos-kor-77-magyar.jpg